GYÍK

• Miért van szükség a KKK megépítésére?
  A Külső Keleti körút célja a dél-pesti kerületek (X., XVI., XVII., XVIII. és XXIII.) összekötésének megteremtése, a kerületek közti észak-dél irányú forgalom javítása. Pestszentlőrinc-Pestszentimre területén az átmenő forgalom jelenleg a kerület kisebb útjain, a kertvárosokon át halad. A kialakuló dugók zavarják a lakosok nyugalmát, és szennyezik a környezetet. A körút egyrészt a gyorsabb, jobban járható utakra tereli a kerületen átmenő forgalmat, és így csökkenti a haránt irányú utak zsúfoltságát, másrészt javítja a kerületi lakosok közlekedési lehetőségeit is.
   
• Hány helyen kapcsolódnak a kerületi utak a KKK-hoz?
  Pestszentlőrinc-Pestszentimre úthálózata 5 helyen kapcsolódik a Külső Keleti körúthoz:
  

  • Nagykőrösi úti csomópont – a Lajosmizsei vasútvonalat aluljáró formájában külön szinten keresztezi
  • Ipacsfa utca-Lőrinci utcai csomópont – felszíni, lámpás kereszteződés (a Cséry-tepelen áthaladva megépül a két út összekötése)
  • Péterhalmi úti csomópont – felszíni, jelzőlámpás kereszteződés
  • Ferihegyi repülőtérre vezető úttal alkotott csomópont – MÁV Ceglédi vasútvonallal és a Ferihegyi repülőtérre vezető úttal minden irányban átjárható, külön szintű csomópontot (a tervek szerint felüljárót) alkot
  • Csévéző utcai csomópont – lakott területen kívül eső jelzőlámpás kereszteződés
    

   
• Mit tesz az önkormányzat a KKK forgalmából adódó zaj csökkentése érdekben?
  Az önkormányzat a lakosok védelme érdekében a forgalomból eredő zaj korlátozására törekszik már a körút tervezésének kezdete óta. Ez a cél vezette az önkormányzatot, amikor ragaszkodott a lakott területeket érintő útszakasz mélyvezetésű, zárt és fedett kialakításához. A körút ezen részén a zaj- és szagszűrő berendezések kialakítása csökkenti minimálisra a forgalomból eredő zajhatást. A nyitott, ám lakott területeket közvetlenül nem érintő útszakaszon az önkormányzat zajvédő falakat és növényzetet telepít a körút mentén.
   
• Romlik-e majd a légszennyezettség a KKK miatt?
  Nem, hiszen a KKK jó közlekedési lehetőséget teremtve megszűnteti a kerületi utakon álló, a kerület levegőjét szennyező dugókat. A körút azáltal, hogy gyorsabb haladást biztosít, hozzájárul a kerületi levegőminőség javulásához. Az egyenletes sebességgel, megállás nélkül haladó autó ugyanis sokkal kisebb mértékben szennyezi a levegőt, mint a dugóban álló autó kipufogógáza.
   
• Javul-e a kerületben a gyalogos és a kerékpáros közlekedés is a KKK által?
  Igen, hiszen a kerületi utak forgalmának csökkenése kedvezően hat mind a gyalogos, mind a kerékpáros közlekedésre. Azáltal ugyanis, hogy a körút elvezeti a kertvárosi utakon haladó forgalmat, a korábban zsúfolt és szennyezett utak felszabadulnak. A nyugodtabb, csendesebb utakon ezek után mind a gyalogosok, mind a kerékpárosok zavartalanabbul közlekedhetnek.
   
• Milyen lépéseket tervez az önkormányzat a teherforgalom korlátozására?
  A kerületi utak teherautó-mentesítésének önkormányzati eszköze a teherforgalom-mentes zónák kialakítása, azaz a tehergépjárművek táblával való kitiltása bizonyos utakról. Az önkormányzat, előzetes ígéretének megfelelően, már az M0 körgyűrű megépítése után bővítette az ilyen zónák számát: 2006 nyarán 14 főútra 250 olyan táblát helyeztek ki, amely megtiltja, illetve korlátozza a 7,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművek forgalmát. Ugyanezt a megoldást készül alkalmazni az önkormányzat a Külső Keleti körút megépítése után is, hogy így is csökkentse a kertvároson átmenő teherforgalmat.
   
• Milyen zajkibocsátással járhat a KKK megépítése?
  Minden építkezés, így az útépítés is zajhatásokkal jár, amely a későbbi gyorsabb és gondtalanabb közlekedés sajnálatos ára. E rövid időszak során a lakók megértésére és türelmére van szükség, és annak figyelembe vételére, hogy a kész út a kerület egészének érdekeit szolgálja. Az útszakaszok építése során az alábbi munkák járhatnak zajhatással: építési anyagok szállítása, alapozás, útburkolat és kapcsolódó építményrészek kialakítása. Az építkezésből eredően emellett a nyomvonalhoz közeli területeken időszakosan felületi por kialakulására, valamint a munkagépek üzemeltetéséből eredő hatásokra lehet számítani.
   
• Hogy zajlik a kisajátítás?
  A kisajátítás nem lefoglalást, vagy értéken aluli felvásárlást jelent. A kisajátítás minden közúti építkezés velejárója, így volt ez már a Nagykörút megépítésekor a XIX. században, illetve a Hungária körút kialakításánál a XX. században. A kisajátítás alapelve, hogy a tulajdonosokat nem érheti kár. A beruházó a telket vagy ingatlant a tulajdonosok beleegyezésével, közösen megállapított áron vásárolja meg.
   
• Hány telket érint a kisajátítás?
  A körút nyomvonala által érintett telkek pontos számát a tervezés jelenlegi fázisában még nem lehet pontosan megmondani, mivel az a végleges szabályozási tervtől függ. Minden olyan információ tehát, amely pontos telekszámot nevez meg, nem a valóságon alapszik.
   
• Menyi ideig tart az útépítés?
  Az út megépítése a munkálatok kezdetétől számítva körülbelül 1 évet vesz igénybe. A lakosok nyugalma és pihenés érdekében munkavégzésre kizárólag nappal kerül majd sor.
   
• Milyen álláspontot képvisel a körút kérdésében a többi érintett önkormányzat?
  Mind az öt érintett kerület önkormányzata támogatja a körút megépítését, függetlenül pártpolitikai nézeteitől. Ezt jelzi többek között az érintett kerületek fővárosi képviselőinek KKK-t támogató szavazata is a Fővárosi Közgyűlésben.
   
• Érinti-e a környezetet és az élővilágot a tervezett KKK?
  A Külső Keleti körút tervezésekor a legfontosabb követelmény az volt, hogy az út minél kevésbé érintsen lakott területeket. Ennek érdekében a nyomvonalat a lakott területektől távoli, vegyes beépítettségű területeken jelölték ki, amelyek részben zöldfelületeket is érintenek. A XVIII. kerületben a körút áthalad a Halomi erdőn, ám annak élővilágát nem fenyegeti: nem érint sem természetes és természetközeli növénytársulást, sem védett növényzetet, sem az állatvilágot. Amennyiben az építkezéshez szükség van fák, bokrok kivágására, azt a madárvilág védelme érdekében fészkelési időszakon kívül végzik el, az önkormányzat pedig a növényzet újjátelepítését tervezi a kerület más területein.
   
• Hogyan hat a felszíni és felszín alatt vizekre a KKK?
  Az út nyomvonala mentén és annak közvetlen környezetében nem található élő vízfolyás, a felszín alatti környezet védelméről pedig kiegészítő beruházások gondoskodnak. A Külső Keleti körút építésével párhuzamosan ugyanis az út teljes hosszában zárt, elválasztott rendszerű új csatornahálózat épül ki. Ez megakadályozza, hogy az útburkolatról származó csapadékvíz a talajba szivárogjon, így védi a felszín alatti vizeket, és hozzájárul a jobb talajminőség kialakulásához.
   
• Miért van szükség a lakosok véleményének kikérésére?
  A Külső Keleti körút különösen nagy horderejű kérdés Pestszentlőrinc-Pestszentimre számára, amely hosszú időre meghatározza a kerületünk közlekedésének fejlődési lehetőségeit. Az önkormányzat fontosnak tartja a lakosok bevonását a döntéshozatalba, hiszen az közvetlenül is befolyásolja életüket. Ezért kell lehetőséget teremteni a vélemény-nyilvánításra, majd minden véleményt tiszteletben tartva, ám a lakók többségének érdekeit figyelembe véve kell meghozni a döntést.