Archívum
A Külső Keleti körútról (I)
Megjelent a Városkép újság 2008. február 25-i számában
Szükség van egy ilyen haránt
irányú útra Budapesten?
• Megháromszorozódott
az autók száma, a forgalom olyan nagy arányban nehezedik a kerület főútjaira,
az ott élőkre, hogy emiatt már több mint tíz éve felmerült egy ilyen körút
építése.
Mikor merült fel először
egy haránt irányú út építése?
• 1993-ban, már több
szakmai fórumon szó esett róla. 1997-ben fogadta el a kerületi képviselő-testület
a hosszú távú városfejlesztési koncepciót. Abban a következőket
olvashatjuk: „Az M0 körgyűrűtől függetlenül szükséges megvalósítani
a Nagy-Burma vasút nyomvonalán tervezett haránt irányú összekötő
utat a Nagykőrösi útnál, az Üllői útnál és a Gyömrői útnál külön szintű
keresztezéssel.”
1999-ben, az Üllői úti Városházán
megtartott közlekedési konferencián az érintett kerületek miben
állapodtak meg?
• Javaslatot fogalmaztak
meg a kormányzat felé, miszerint szükségesnek látták az M0 körgyűrű
keleti szakaszának megépítésével egy időben egy haránt irányú körút
megvalósítását a külső kerületek összekötésére.
Rögzítették hivatalos
formában is?
• Miniszteri rendeletbe
foglalták, hogy a C nyomvonalú M0 esetén meg kell építeni a KKK-t, mivel
az Vecsés és Gyál alatti vezetésével nem tudja betölteni a külső kerületeket
összekötő szerepét.
Miért éppen itt?
• Mert ez az egyetlen
olyan terület, amely egyrészt egy nem használt iparvasút mentén helyezkedik
el, továbbá több zöldterületen halad keresztül és kevesebb ingatlant
érint. Utóbbi esetében alagút mentén képzelhető el a megvalósítás.
Hol halad a Burma-vasút?
• A kerületet harántirányban
szeli át a Pestszentlőrinc kavicsbánya és Soroksár vasútállomás közötti
egyvágányú összekötő ún. Nagy-Burma vasútvonal. A vasút vonalán
hat szintbeni közúti keresztezés található.
Használatos iparvasútról
van szó?
• A Nagy-Burma vasút
hadászati célból épült a II. világháború alatt. A Honvédelmi Minisztérium
a legutóbbi tervek készítésekor hozzájárult a vasút XVIII. kerületi
kertvárosi szakaszának elbontásához és annak út céljára történő
igénybevételéhez.
Megmarad a Halomi erdő?
• Az önkormányzat a
lakosság örömére építtette az erdei tornapályát. Az erdő tulajdonosa
a Magyar Állam, kezelője a Pilisi Parkerdő Gazdaság, mely a területen
elsősorban erdőgazdálkodási tevékenységet folytat.
A KKK hogyan érinti a Halomi-erdőbe
járó kirándulókat, kerékpározókat vagy akik babakocsival látogatnak
oda? Át lehet majd menni az úton várakozás, aluljáró és felüljáró mentesen,
legalább két helyen?
• A KKK a Halomi erdőben
lévő kirándulókat arra készteti, hogy a biztonságos, jelzőlámpás
kereszteződéseket használják (Lőrinci út – Ipacsfa utca, mely kereszteződés
kiépítése a beruházás része, a Péterhalmi út – Kettős Körös utca kereszteződése).
Milyen biztosítékokat
tud az önkormányzat adni az útépítéssel kapcsolatban?
• Az önkormányzat azt
ígéri, hogy a ma hatályos környezetvédelmi előírásoknak megfelelő
út épülhet a kerületben (ezért a lakóterületeken áthaladó fedett,
mélyvezetésű variáció mellett állt ki már korábban is a képviselő-testület
többsége).
Épülnek az út szélére zajvédő
falak?
• Az út lakóterületeken
keresztül a Flór Ferenc utca és Nefelejcs utca között térszint alatt
vezet, ez esetben zajvédő fal létesítése nem szükséges. A Pestszentimre
Hunyadi utca, valamint a Kettős Körös utca Oszkó utcáig tartó szakaszán
a lakóházak védelmében zajvédő fal építését tervezik.
A darugyár helyén is lehetne erdő?
• A volt darugyár magántulajdon. Annak területén erdő csak kisajátítást
követően lenne telepíthető.
Hol haladna a körút a földfelszín alatt?
• A Flór Ferenc utcánál
menne be a kéreg alá az út, majd a Nefelejcs utcát elhagyva jönne ki a
szabadba.
Van erre példa Európában?
• Aki járt már Bécsben,
az több ilyen, külső kerületeket összekötő, földfelszín alatt épült
úton haladt a város felé autójával.
A vitatott szakasz (Külső
Keleti körút II-es ütem, amelyről a népszavazást elrendelte a képviselő-testület)
mentén élők tervezhetnek-e jelenleg valamilyen fejlesztést ingatlanjaikkal
kapcsolatban?
• A Fővárosi Közgyűlés
a KKK vitatott szakaszára változatási tilalmat rendelt el, mely három
évig tartható fenn.
Készült hatástanulmány a
körúttal kapcsolatban?
• A levegőtisztaság-védelem
területén a számítások azt igazolták, hogy az út megépítésével a jelenleg
igénybe vett, távolabbi közúthálózatba tartozó utak forgalmából
származó légszennyező anyag kibocsátás jelentősen csökken, ezzel
a XXIII. és XVIII. kerületekben található lakóterületek jelenlegi
légszennyezettségi állapota javul.
Miről szól valójában a
népszavazás?
• A vitatott szakaszon
– amelyet ábráb február 11-i lapszámunkban mutattunk be –, a kerület
vezetése kéreg alatti megvalósítást tud csak elképzelni, ehhez kéri
a kerületi lakosok támogatását a fővárosi önkormányzat felé.
(Természetesen folytatjuk
a felmerülő kérdésekre a válaszokat, amelyeket dokumentumok és a
polgármesteri hivatal szakembereinek segítségével állítunk össze.)

